“Miért is fontos a kreatív gondolkodás oktatása?
Hadd sorolok fel tíz okot! A legfontosabbakat.

 
1. A KREATIVITÁS SIKERFAKTOR.

Ahogyan azt az Előszóban már említettem,
a kreatív-teljesítőképesség egyre sebesebben tör előre a társadalmi előmenetel és karrierpálya sikerfaktorai között.

 
2. A KREATIVITÁS-IQ VISZONY.

Az IQ és a kreatívkészség nem állnak egymással szoros függőségi kapcsolatban. Az előbbi adottság, az utóbbi pedig megtanulható, kifejleszthető. A kreatívgondolkodó-készség oktatással az IQ fölé fejleszthető.

 

3. A ROBOTIKA ÉS A MUNKA VILÁGA.

Köztudott, hogy a soron következő évtizedek egyik vezető üzletága a robotika lesz. Ennek a trendnek társadalmi és gazdasági folyományaként világszerte milliószámra szűnnek majd meg a munkahelyek, és az új iparág által teremtett új állások mennyisége ezek törtrészét adja csak. Meglepő tán, de a változás leginkább a szellemi munkaköröket érinti majd. Ebben a helyzetben a kreativitás értelemszerűen felértékelődik.

 
4. A KREATÍVKÉSZSÉG KEMÉNY ÁRUVÁ VÁLIK.

A robotika terén – és máshol – is szükség lesz újabb, jobb kreatív problémamegoldó módszerekre, utakra, és az ezekhez kellő gyakorlati tudásra.

 
5. VERSENYKÉPESSÉG A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN.

A világ egyre több helyén ismerik fel a kreatívgondolkodási módszerek, keretek iskolai oktatásának szükségességét. (Ezen országok között, ugye, nincs ott Magyarország.) Leginkább Edward de Bono módszerei terjedtek el, több helyen a hivatalos tanterv részeként. Ezenfelül sokfelé foglalkoznak alapítványok is a kreatív tehetségek fejlesztésével, gondozásával. Egyikük, a Vittana hitvallása például a következő: „Abban hiszünk, hogy a legnagyobb pazarlás világszerte nem az olajjal vagy az étellel, netán egyéb anyagokkal, hanem sokkal inkább az emberi lehetőségekkel folyik.”

 
6. AZ EMBER KREATÍV LÉNY.

A kreativitás természetes emberi tulajdonság.
Valamilyen szinten mindenki rendelkezik vele. Sőt erősíthető. Korlátozása tehát
természetellenes.

 
7. A KREATIVITÁS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG FONTOS RÉSZE.

A kreatívgondolkodás-tudás alapvető készség. A szembenézés a problémák adta kihívásokkal formában tartja az agyat. A felfedezés, az új gondolatok létrehozása,
a megoldás élvezete, az abból fakadó önigazolás érzése a mentális jólétet erősíti.

 
8. A KREATIVITÁS FEJLESZTI A TANULÁSI KÉSZSÉGET.

Magasabb szintű gondolkodási képességekhez segíti a gyereket. Hozzájárul ahhoz az alapvető felismeréshez, hogy a tanulás maga is a kreativitás része.

9. UNIVERZALITÁS.

Nincs az életnek olyan részterülete, ahol a kreativitás ne lenne használható, illetve, ahonnan ne hiányozna, ha nincsen.

 
10. AZ ÖRÖM (ÉLETÖRÖM) FORRÁSA.

Ami engem illet, én ezt tartom a legnyomósabb oknak, amely a kreativitás oktatásának abszolút szükségszerűségét indokolja. Mi ugyanis egy olyan társadalomban élünk, amelyre az jellemző, hogy amikor például a budapesti közlekedési lámpák sárga fényére ismeretlenek mosolygó Smiley ikonokat ragasztottak – egy-egy apró, jó pillanatot okozva az arra járóknak úgy, hogy az a legkisebb mértékben sem zavarta a közlekedésbiztonságot –, akkor a hatóság Nagy Testvérként sürgősen eltávolította azokat. Vagy amikor a fiatalok egy pécsi koszos, repedezett járdát színesre festenek, akkor egy csapat rendőr viszi el őket, a járdát pedig gyorsan visszaszürkítteti a hatóság. Rendnek köll lenni. És szürkeségnek, levertségnek, komorságnak. Nos, ebben a környezetben mindent – igen, MINDENT! –
meg kell becsülnünk, ami örömet okoz nekünk.

 
A kreativitás örömet ad a gyerekeinknek. Ne vegyük el tőlük ezt!”

 

Kaszás György Kreativitássuli című könyve hamarosan megjelenik (04.18), keresd a könyvesboltokban, nálunk a webshopon vagy a Könyvfesztiválon az ANIMUS Kiadó standjánál!

 

Advertisements